ez a fanyél és ez a vasdarab formailag egy kalapács tartalmilag lényegét tekintve azonban előre nem meghatározott és azzá válik amivé kettőnk találkozásában fejlődik. így létének értelmet nem az szolgáltat amit saját maga magának adni szándékszik nevezetesen hogy szeget verjen egy deszkába hanem az ami végül is dialogusunk során megtörténik vele és jelen esetben azt egy ajtó kitámasztásában találhatja meg.
2008. október 8., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése